Téli Mátra

Magyarország, Mátra

Ismét egy megmérettetés

Fél hatkor a TÁG előtt találkozunk. Busz még nincs, és kiderül, hogy csak négyen akarunk menni a teljesítménytúrára. Így aztán beszállunk Sanyi kocsijába, de mint később kiderült, kicsit messze van még az indulás. A TESCO-s látogatás után Sanyiékhoz mentünk, majd Andráshoz. Már úgy tűnik, hogy elindulunk, de még a városhatár előtt visszafordul a kocsi, és egy zárcserre is tarkítja a reggelt. Amikor kész, azt hisszük, hogy már nem állunk meg Mátrafüredig. A pályán azonban néhány perces egészségügyi szünetem megzavarja a haladást, de ez volt az utolsó zavaró tényező az úton.

Az iskola környéke zsúfolásig tele. Kétszer végigautózzuk a lehetséges megállóhelyeket, végül Sanyi elfoglalja a VIP helyet, majdnem az iskola ajtajánál állunk meg. Benevezünk a megbeszélt távra, és 8:50-kor kezdetét veszi a túra. Hónak nyoma sincs. Felfelé gyorsan megyünk, lefelé pedig futunk, sorra előzzük a csoportokat. A friss levegő jótákony hatására egyre jobban érzem magam. Az első etapra az itiner 1:41-et ír elő, nekünk 1:00 alatt sikerül teljesíteni. Egy fél almát megeszek, és indulás tovább. A következő emelkedőt leküzdve hófoltok jelennek meg az úton. Majd ahogyan egyre feljebb érünk, egyre nagyobb összefüggő területeket fed be a hó. A nap szépen süt, nincs túl hideg, és tempósan haladunk a második ellenőrző pontig. Kicsit lassulunk az előzőhöz képest, de azért még jók vagyunk, 4:12 helyett 2:35. Iszunk egy kis teát, néhány szendvicset megeszünk, és indulás tovább. Jön a Piszkés-tetőre vezető emelkedő, viszonylag jól haladunk még itt is. A Galyatető felé vezető úton szükségét érzem, hogy megegyek egy banánt, persze menetközben. Négy óra alatt érünk a következő ellenőrző ponthoz. A szint javát már megtettük, indulás tovább. Rengeteg ember halad az úton, Sanyi folyamatosan fut el mellettük, így diktálja nekünk a sebességet. Nekem ekkor ez gyorsnak tűnik, elhatározom, hogy én a magam tempójában fogok haladni, ezzel kissé lemaradok. Bandi is lassít, együtt haladunk. Az erdészházig nem érjük be Sanyiékat, csak az utána következő emelkedő közepénél. Ismét együtt vagyunk. Felérünk a műútra, az ellenőrző pont 100 m emelkedő után vár a Csór-hegy oldalában. Egy narancsevést ajánlok fel, mert pihenni is akarok. Pár perc múlva elindulva, már nem esik annyira rosszul az emelkedő. Az ellenőrző pont után leereszkedünk a főútra, majd vízszintes terepen a Vörösmarty turistaházhoz gyaloglunk. Nem megyünk be, hanem folytatjuk az utat Mátraháza felé. Ez a szakasz volt számomra a mélypont. Pedig nem hosszú a táv és nem sok az emelkedő sem. Talán most éreztette hatását az előző délutáni-éjszakai kolbásztöltés, -kóstolás és nem alvás. El is gondolkozom, hogy miért is vagyok itt, hisz' idáig egyetlen teljesítménytúrát sem élveztem igazán. Megnyugtatom magam, ez csak edzés a következő, talán a jövő hétvégi tátrai útra. Ha kedvezők lennének az időjárási feltételek és a hóhelyzet, talán sikerül egy újabb csúcsra, a Koncsisztára feljutni. A Tátra erőt ad a továbbhaladáshoz. Lassan, de végre csak feljutok Mátraházára. Rövid pihenő, néhány falat szendvics és egy kis vitaminos koktél. Kicsit több mint hat órája vagyunk úton. Sanyi és Andi letesz eredeti tervükről, hogy 7 órán belül teljesítsék. Én ezt nem is dédelgettem, tehát nekem nincs is mit feladnom. Ettől függetlenül jó tempóban megyünk tovább. Még most is hó van, persze viszonylag kevés. Talán a lehető legrosszabb. Mindenütt tiszta jég az út, amit vizes sziklák és falevelek fednek. Egy helyen feltorlódik a sor, néhány perc várakozás a kötélnél, nincs hely kerülgetni. Úgy megyünk, ahogyan engednek haladni az előttünk lévők. Az utolsó előtti ellenőrző pontnál, a Gyökeres-forrásnál találkozunk Ricsiékkel. 6:30 a résztáv. András elfut, mi pedig tempósan haladunk, sok helyen pocsolyákban gázolva. Egy jó darabig együtt megyek Sanyiékkal, majd egy helyen elválok tőlük. Nem a hét órán belüli teljesítésért, hanem mert jól esik. Beérek a településre, tudom már nincs sok hátra. Gyorsan legyaloglom ezt az utolsó szakaszt, és 7:10 alatt sikerül bejutnom. Volt már jobb időm is, de elégedett vagyok ezzel is. Miután beértek Sanyiék is gratulálnunk egymásnak, egy közös fotó, elvisznek a buszig és elbúcsúzunk.

Engem Mátraszentimrén vár a családom. Másnap egy laza 15 km-es levezető túra Mátraszentimre - Három falu temploma - Vörös-kő kilátó - Ágasvár - Csörgő-patak - Mátraszentimre útvonalon. Miután ezt szépen végigsétáltunk betértünk még az egerszalóki strandra is, ahol a meleg vízben jó érzés pihenni.

Kapcsolódó beszámoló