Sólyomkő

Magyarország, Zempléni-hegység

Egy szép őszi nap Sólyomkőn

A hét elején vetődött fel egy Sólyomkői mászás gondolata a téliesítési akció kiegészítő mozzanataként. Sanyinak egyből tetszett a dolog, de péntekig nem akart más velünk tartani. Majd ekkor áthelyeztük vasárnapra az indulást, és így már öt főre duzzadt a létszám.

Menetrendszerűen sikerült a reggeli indulás, 6-kor már el is hagytuk a várost, 8 körül pedig már a parkolóban állt a kocsi. Jó tempóban felgaloppoztunk a falhoz, majd a reggeli után el is kezdtük a mászást. Én Sanyival, Bandi Vilivel és Nellivel. Jómagam nem akarván erőltetni a csuklóm, inkább csak másodmászásokat vállaltam be. Sanyi pedig igen jó formában csak úgy falta az elölmászásokat. Az Ékpiszkáló és a Kopaszkutya kimászása után a Moha és párfány lett a következő célpont. Általam megfejthetetlen okok miatt Sanyi nem vállalta be ennek elölmászását. Mivel pedig nekem ez az egyik kedvenc utam itt, ezért mondtam, hogy akkor majd megyek én – így is lett. Majd a California Driving School került terítékre. Ennek elejét kézkímélő módon, inkább lábra dolgozva oldottam meg. Egy kicsit odább állva a Tour-mix következett. Ebéd előtt pedig még átszereltem a kötelet a Magnificoba, és ennek kimászásával zártuk a délelőtti szakaszt. Elégedetten ültem le enni, meg voltam elégedve magammal.

A pihenés után a viszonylag rövid Zsákos frodó következett. Majd Sanyi nagyon szépen kimászta a Favágót elölbe, ami nekem most csak egy beleüléssel sikerült. Még hátrébb haladva a Hordó és annak jobb oldali variánsa lett a következő utunk. Közben rövid továbbképzést kaptunk Debreczeni Gabitól az útépítés rejtelmeiből. Beszélgetésünk során megtudtuk azt is, hogy a hátsó szektorban, az Esernyő mellett a bevágásban egy új clean út is lett, neve: Clearing, melynek erőssége Gabi szerint ~V/V+. Az útban két kötélgyűrű van, de ami ennél is fontosabb, vadi új stand. A megmászásához friendek is ajánlatosak. Ennek hiányában mi felsőbiztosítással másztuk. Az első két harmada nagyon szép, sajnos a teteje elég zuzmós.

Még délutáni napsütésben hagytuk el a falat  (barátunk kis bánatára, mert csak 12 utat mászott). Egy gyors téliesítés után mindösszesen csak egyszer álltunk meg Mádon, de ott is csak egy rövid szünettel (ellentétben a tavalyi megmozdulással) – így már 10 körül én is bezárhattam a kocsit.

Ősz

Kapcsolódó beszámolók