Mászás a Fonyi Napok keretében I.
A Fonyi Napok keretében szombaton Sólyombérc útjait vettük szemügyre. 8 óra körül négyen (Bandi, Sanyi, Zolcsi és én) indultunk el Középhuta felé. A felhők már induláskor is vészjóslóan sötétek voltak, de még is elindultunk. Mire megérkeztünk már egyenletesen esett, ezért az indulást kissé elhalasztottuk, a kocsiban megvártuk míg az eláll. Szerencsére viszonylag rövid idő, egy fél óra alatt már pakolhattunk ki a kocsiból, és indulhattunk a sziklák felé.
Fent a csapadéknak nyoma sem volt tapasztalható, így az időjárás még is csak kedvezett nekünk. Először végigjártuk a terepet, feltérképeztük az utakat. A kalauzból és a neten talált leírásokból (főleg Dávidéból) készültem fel, így sorra beazonosítottuk az utakat.
Bandi Zolcsival, Sanyi pedig velem alkotott partit. Elsőként Sanyi mászta elöl a Nagyfal Névtelen III-as útját, majd én az attól balra lévő Névtelen V-öst. Miután Sanyi is kimászta, arrébb mentünk az ELI IV+ úthoz. Ez technikásabbnak bizonyult az előzőnél, de nem okozott gondot. Sanyi innentől kezdve szinte végig felsőbiztosítással mászott, így ezt az utat is. Ezután a Repcsi V- utat másztuk mindketten felsőbiztosítással. Ezzel szerettük volna gyakorolni a repedésmászást. Következő utunk a Jég út IV+ volt. Az igen szellősen biztosított, egyébként szép hosszú, tetszetős út elölmászása szintén meg lett. A fenti áthajlás alatt nem igen szabad hibázni, mert jó messze van az utolsó biztosítás. Miközben feljutattam a standhoz megérkeztek a többiek is. A gyerekek is idejöttek, és Judit, Fanni is kimászta ez az utat. Majd tovább álltunk a Varnyú IV+ út felé. Kis fogások, lépések és a már általánossá vehető szellős biztosítás miatt én ezt nehezebbnek éreztem, de ez is szépen meg lett elölbe. Sanyi felsővel mászta, szerinte nem volt nehéz. Ő még ezután ugyanebből a standból a Tűt IV is kimászta. Majd a Kőkígyó V elölmászása következett nekem. Ezt úgy partiban éreztem az előző úttal, habár ez egészen más jellegű út. Miután Sanyi felsővel teljesítette, a mellette lévő John Lennon VI útba szálltunk be felsőbiztosítással. Egy beleüléssel, és a közepe felé talán egy könnyebb variánssal fejeztem ezt be. Sanyinak valamivel jobban ment, de megállapítottuk, hogy ez már a léc fölött van. Végül pedig a Télapó IV+ úttal zártam a Széles falon a mászást. Talán lelkileg ez az út fárasztott a legjobban. Az előző héthez képest összehasonlíthatatlan az út kiépítettsége, de ez is szépen meglett. Miután lejöttem Sanyi felsővel akart felmenni, de a kötéltörés miatt lehúztuk a kötelet, és ezt az utat bevállalta elölbe. Legvégül egy kis affér miatt a reggeli Névtelen V-ös utat újra elölmásztam, és ezután leszereltem a felszerelésemet.
Végül is egy szép napot könyvelhettünk el magunknak. Én IV-es V-ös utakat akartam elölmászni, Sanyi pedig ismeretlen utakba szeretett volna mászni. Mindkettőnk célja megvalósult, nekem az összes ismeretlen út elölmászása beleülés nélkül sikerült. Bandi és Zolcsi is ügyesen másztak. Sanyi legnagyobb megelégedésére Judit a Kőkígyót is kimászta. Ricsi barátunk is ügyesen mozgott a falon, néhány utat, pl. a Télapót ő is elölbe mászta.
